A síelés soha nem tartozott az olcsó hobbik közé mára már egyértelműen luxusprogramnak számít. Nem is elsősorban a felszerelés lett brutálisan drágább, mint az elmúlt években – bár a viszonylag elfogadható minőségű síléc, a kötés, a bakancs, bot, kesztyű, sisak, szemüveg, speciális dzseki, nadrág együttes ára 200-250 ezer forintnál kezdődik –, inkább a síbérletek kerülnek sokkal többe. S akkor még nem beszéltünk az utazási költségekről, továbbá a szállás, étkezés áráról.
De az csak az egyik probléma, hogy egyre mélyebben kell benyúlniuk a zsebükbe a síelőknek. A globális felmelegedés hatása itt valóban nagyon jól tetten érhető.
Számos, alacsonyabban fekvő terepen később kezdődik, hamarabb fejeződik be a szezon,
és gyakran előfordul, hogy a váratlan hőhullámok hatására napokig nagyon pocsék a pályák minősége. S még ha jó előkészületek után, alapos karbantartással síelésre, snowboardozásra alkalmassá teszik is a pályát a hóágyúkkal, meglehetősen illúzióromboló, hogy azokon túl alig vagy egyáltalán nincs hó, a csupasz hegyoldalakat lehet látni.
S az is előfordul, hogy egyes pályák ki sem tudnak nyitni, vagy szezon közben váratlanul le kell húzniuk a rolót. A tavalyi az egyik legrosszabb szezon volt az elmúlt időszakban, még osztrák és svájci terepek is zártak be. Emiatt kevesebb pályának, rövidebb időszak alatt kell kiszolgálnia a szinte ugyanannyi sportolni vágyót, ez pedig a zsúfoltság növekedésével jár.
Persze a szakemberek mindent megpróbálnak a helyzet javítása érdekében.
Több országban kezd elterjedni a hógazdálkodás, ami azt jelenti, hogy a tél végéhez közeledve felhalmozzák a havat,
majd hatalmas, hőszigetelt sátorokba teszik, ahol eláll a következő szezonig, s ekkor újra felhasználják. Ez az eljárás persze rengeteg pénzbe kerül, a költségeket vagy annak egy jelentős részét szintén beépítik a síbérletek árába.
Nem véletlen, hogy a drágaság, a kényelmetlenség egyre több embert riaszt el a téli sportok űzésétől. Nemrég került nyilvánosságra egy felmérés, miszerint a magyarok közül egyre többen választják a hegyek helyett a meleg tengerpartokat, sokan szívesebben utaznak többet, azért, hogy januárban, februárban is élvezhessék a Napot. S ha belegondolunk, nem is kerül többe még egy egzotikus kirándulás sem, beleértve a repülőjegy árát is.